Az égés folyamata viszonylag bonyolult folyamat, amit látunk belőle az a tűz és a füst, valamint a hátramaradó szilárd anyag, a hamu. Észrevehetjük, hogy ha az égés nem intenzív, sok füst és elszenesedett szilárd maradványok lebegnek a füstgáz mellet, ilyen pl. a sokunk által szeretett tábortűz és az utált avarégetés. Pontosan tudjuk azt is, hogy a nedves tüzelőanyag rosszabbul, füstölve ég. A tökéletlen égés során a füstgáz tartalmaz hidrogént, szénmonoxidot, szénhidrogéneket, kormot, pernyét és szállóhamut. A füst színe fekete és szürke között változik ilyenkor. A tökéletes égéskor csak széndioxid, kéndioxid, nitrogén, oxigén és vízgőz van jelen a füstgázban. Persze ilyen minőségű füstgáz nincs, mivel tökéletes égés sincs. Csak megközelíthető ez az állapot. Így a füstgáz a feketétől a szite átlátszóig változik a tüzelés minőségének függvényében.

A begyújtáskor a fa mindaddig füstölve ég, amíg az összes víz el nem távozik belőle. Minden fa tartalmaz nedvességet, mert nem tud kiszáradni teljesen. Hogy lehet ez? Hát a levegő nedvességtartalma sem 0, így a fa is párologtatja és beszívja a nedvességet. A száraznak nevezett fa is mintegy 17-20%-nyi nedvességet tartalmaz. (A tüzépről származó, vagy frissen vásárolt fa meg rengeteget, hiszen nem m3-re adják a tüzifát, hanem mázsára, a kereskedőnek a vizet érdemes eladni fa áron, mert sokkal jobb hasznot eredményez.)

Nos, ha már az égést visszafogó víz elpárolgott a fából, indulhat a jobb égés, a füst áttetszővé kezd válni, mert a füstöt fehérré és átlátszatlanná tevővízgőz már elpárolgott. Amikor a fát ropogni halljuk és azt látjuk, hogy kisebb-nagyobb felvillanó lángocska tör elő a fából, akkor indul a fa gázosodása. Normál kályhában, kazánban ilyen az égés, a hátramaradó hamu viszonylag nagy mennyiségű és minősége nem egyenletes, nem finom, por alakú.

A faelgázosító kazánokban a viszonylag nagy mennyiségű elégetlen, főleg éghető szénmonoxidot tartalamzó füstgázhoz ún. másodlagos levegőt adagolnak, ezáltal a gáz magas hőmérsékleten elég és nem szökik meg a füstgázzal együtt. A magas hőmérséklet 1500-1800°C-ot is elérhet. Ez már közel áll a tökéletes égéshez, szinta az összes energia felszabadul a fából. Az égés hatásfoka már 90% körül mozog, ami utána marad, az az igen kis mennyiségű finom hamu.

Az igen magas hőmérséklet eredménye a nagy teljesítmény, a szinte tökéletes égés, a kevés hamu és az igen gyorsan melegedő kazántest. A magas hőmérsékletű gázláng nem találkozhat acéllal, ezért kerámiára, vagy magas hőtűrésű anyagra irányul. A gyors melegedés és a magas hőmérséklet miatt biztonsági okokból szükségessé válik a kazántest visszahűtése, amit úgy nevezett hűtőhurok kiképzésével érnek el. Egy mechanikus hőre reagáló szelep hidegvizet nyit a kazán hőcserélőjében kiképzettjáratra és visszahűl a kazán. Ez a védelem szolgál arra is, hogy áramszünet esetén ne keletkezhessen kár a fűtési rendszerben és a kazánban sem.

Ahhoz, hogy az égés folyamata a faelgázosító kazánban jól kontrollálható legyen, vagy az égéshez szükséges levegő, vagy a füstgáz mennyiségét ventilátor szabályozza. A modern kazánok elektronikus egység segítségével szabályozzák az égés folyamatát, sőt van már olyan típus is, amely a füstgáz minőségéhez szabályozza az égéslevegőt.

ATTACK DP 25-95 faelgázosító kazán

Előnyök:

• Modern kivitel
• Puhafa és keményfa tüzelés is lehetséges a nagyméretű égőtérben 105, 145, 185 l
• Magas égési hatásfok, alacsony tüzelőanyag-fogyasztás
• Minimális hulladék mennyiség
• Egyszerű kezelés és egyszerű tisztítás
• A kazán automatikus leállítása a tüzelőanyag kiégése után
• Elszívó ventilátor biztosítja az egyenletes és hatékony égetést
• Nagy fadarabokat lehet a tűzre rakni
• A kazán maximális biztonságát a hűtőhurok szolgálja, mely túlmelegedés esetén visszahűti a kazán-testet